|
Szőllősi András (1921- )
Magyar zeneszerző.
|
|
1921. február 27-én született Erdélyben, a Déva melletti Szászvároson (Orăştie, Románia). Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd 1939-ben Budapestre jött, ahol a Tudományegyetem Eötvös Kollégiumában magyar-francia szakra iratkozott be, s ezzel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneakadémián Kodály Zoltán, majd Viski János zeneszerzés-osztályában tanult. Doktori disszertációja 1943-ban könyvként is megjelent Kodály művészete címmel. A háború után Szőllősy egy tanéven keresztül Goffredo Petrassi mesteriskoláját látogatta Rómában. 1950-ben hívták meg tanárnak a Zeneakadémiára, ahol közel négy évtizeden keresztül tanított zenetörténetet és partitúraolvasást. Tudományos publikációinak sorában tisztán rajzolódik ki a kettős cél: Kodály és Bartók műveinek jegyzékbe foglalása és írásaik közreadása. Szőllősy Bartók-jegyzéke különösen sikeres volt, számozását Sz betű jelzéssel ma is világszerte használják. Műveinek nemzetközi sikersorozatát a III. Concerto indította el, mely 1970-ben első helyezést nyert a rádiótársaságok nemzetközi Tribünjén Párizsban. A Concertóban megkezdett úton haladva jutott el Szőllősy András nagyszabású, egymást kiegészítő zenekari műveihez: a Trasfigurazionihoz és a Musica per orchestrához. Vokális műveinek sorozatát a KingSingers megrendelései ösztönözték. |
Zeneszerzői munkásságáért 1971-ben Erkel-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat kapott. 1987-ben a francia kormány a Commandeur de lOrdre des Arts et des Lettres kitüntetést adományozta neki. Szőllősy Andrást a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1993-ban választotta tagjainak sorába.
| |