�lete

Ligeti Dics�szentm�rtonban sz�letett (ma T�rn�veni, Rom�nia). Zongor�zni (�s egy kicsit orgon�lni) tanult mag�n�ton. Az �retts�gi ut�n a zsid�t�rv�nyek miatt nem mehetett egyetemre, �gy ker�lt a kolozsv�ri (ma Cluj-Napoca) konzervat�riumba, ahol zeneszerz�st tanult Farkas Ferencn�l; ekkor d�nt�tte el v�gleg, hogy zeneszerz� lesz. Tanulm�nyai 1943-ban megszakadtak: munkaszolg�latra h�vt�k be, m�g sz�leit, testv�r�t �s egy m�sik rokon�t k�s�bb deport�lt�k az auschwitzi koncentr�ci�s t�borba. Az elhurcoltak k�z�l az �desanyja volt az egyetlen t�l�l�.

A h�bor�t k�vet�en Ligeti visszat�rt tanulm�nyaihoz: f�lvett�k a budapesti Zeneakad�mi�ra, ahol Kadosa P�ln�l, Farkas Ferencn�l, Kod�ly Zolt�nn�l �s Veress S�ndorn�l tanult 1949-ig. Ezut�n rom�n n�pzen�vel foglalkozott (gy�jt�tt, ill. m�sok f�lv�teleit jegyezte le), de egy �v ut�n visszat�rt a Zeneakad�mi�ra, ahol �sszhangzattant, ellenpontot �s zenei anal�zist tan�tott. Mik�zben Magyarorsz�gon a kommunista korm�ny jutott hatalomra, �s a politikai vezet�s egyre ink�bb elidegenedett a nyugatt�l; Ligeti titokban hallgatta a tiltott nyugati r�di�ad�sokat, hogy figyelemmel k�vesse a vasf�gg�ny�n t�li zenei �letet. 1956 december�ben, a forradalom �s a szovjet megsz�ll�s ut�n egy h�nappal B�csbe menek�lt; 1967-ben osztr�k �llampolg�rs�got kapott.

M�g Magyarorsz�gon hallott az elektronikus zen�r�l, amit mindenk�pp ki akart pr�b�lni. 1957-ben K�lnbe ment �s az ottani st�di�ban dolgozott �szt�nd�jask�nt. Emellett �ttanulm�nyozta azokat a m�veket, melyekhez Magyarorsz�gon nem jutott hozz�. Mindezek nagym�rt�kben kit�g�tott�k zeneszerz�i eszk�zt�r�t, �s az 1960-as donaueschingeni fesztiv�lon bemutatott Apparitions egy csap�sra elismert avantg�rd zeneszerz�v� tette.

Zen�je

A totalit�rius Magyarorsz�gon egy zeneszerz� vagy a cenz�r�nak, vagy az �r�asztalfi�knak �rt. Ligeti m�veiben is megfigyelhet� ez a k�t kateg�ria, b�r a hat�r kiss� elmos�dott (mit sz�ltak pl. a cenzorok a P�pain� kisszekund z�r�s�hoz?). Els� m�vei er�s Bart�k-hat�st mutatnak (megjegyzend�: Bart�k nem folklorisztikus m�vei nem voltak n�pszer�ek cenzori k�r�kben). A korszak legfontosabb m�vei (Musica ricercata, 1. von�sn�gyes, �jszaka-Reggel) �tkeres�sk�nt is felfoghat�k saj�t nyelv kialak�t�s�ra, saj�t eszk�z�k kifejleszt�s�re.

Az elektronikus zen�vel v�gzett k�s�rleteinek eredm�nyek�pp szak�t avval a f�lfog�ssal, hogy a zen�t diszkr�t hangokb�l �sszerakott dallamokb�l-akkordokb�l �ll�tsa �ssze, ehelyett egy k�pl�keny hangmassza mozgat�s�ra koncentr�l. Ebben az �sszef�gg�sben persze �rtelm�ket vesztik az olyan fogalmak, mint dallam, ritmus, metrum, harm�nia; helyett�k azt kell figyelni, hogy mozog a massza a hangmagass�g, hanger�, hangsz�n ter�ben: homog�n vagy heterog�n m�don, t�gul vagy sz�k�l, ritkul vagy s�r�s�dik, esetleg dinamikus egyens�lyban van (mik�zben a bels� mozg�s nagyon is �l�nk) stb. Egy hangszerre �rott m� eset�n (Volumina) a kottak�p is t�kr�zi ezt a n�z�pontv�lt�st: a nagyzenekari m�vek lejegyz�se a prec�z kivitelezhet�s�g v�gett hagyom�nyos, de az �temvonalak nem metrikai rendet szolg�lnak, csak az el�ad�k szinkroniz�ci�j�t, az egyes sz�lamok dallamai nem �n�ll�ak, csak a nagy eg�sz r�szek�nt l�teznek. Ligeti saj�t elnevez�se erre a szerkeszt�sm�dra a mikropolif�nia. Ennek a st�lusnak a par�di�j�t �rta meg a Fragmentben.

Ez a teoretikus szigor k�s�bb old�dik; a Requiem z�r�t�tel�t�l kezdve egyre nagyobb szerepet kap az �n�ll� dallam; a Lux aetern�ban forma�p�t� szerepet kapnak bizonyos akkordok (a massz�t mintegy kereszt�lf�zi ezeken); az orgonaet�d�k �s a Continuum lass� akkordv�lt�sokkal oper�l (az�rt ezek el�g �sszetett akkordok, f�lfoghat�k darabos massz�nak is).

A 70-es �vek k�zep�n, a k�tzongor�s darabokt�l kezdve hirtelen fontos szerepet kap Ligeti zen�j�ben a metrika (�ltal�ban bonyolult polimetrika; fontos inspir�ci�t jelentett Nancarrow zen�je �s bizonyos afrikai n�pzen�k). A 80-as �vekt�l pedig megjelennek a harm�ni�k: hagyom�nyos terc�p�tkez�s� h�rmas- �s n�gyeshangzatok, nem ton�lis akkordf�z�ssel. Legtiszt�bb p�lda erre a King's Singersnek �rott Nonszensz madrig�lok.