A romantikus n�met opera megteremt�je Eutinban sz�letett. Apja v�ndor sz�nt�rsulatot igazgatott, �s e v�ndorl�sok sor�n a gyermeket sok �rdekes benyom�s �rte. 1798-ban �s 1801-ben Salzburgban Michael Haydn�l tanult. 1803-ban B�csben Vogler ap�t tan�tv�nya lett. Ekkor m�r t�bb oper�j�t el�adt�k, �s Vogler ap�t k�zvet�t�s�vel Boroszl�ban karmesteri �ll�st kapott. K�s�bb a w�rttembergi hercegekn�l m�k�d�tt, majd Darmstadtba ker�lt. 1813-ban Pr�g�ban volt operakarmester, 1817-ben a drezdai udvari sz�nh�zn�l a n�met opera szervez�s�vel b�zt�k meg. A h�szas �vek elej�n aratta szenz�ci�t jelent� siker�t a B�v�s vad�sz berlini bemutat�s�val, majd ezt k�vette az Euryanthe b�csi �s az Oberon londoni bemutat�ja, ezt azonban a s�lyos beteg Weber csak kev�ssel �lte t�l. Londonban halt meg.

Weber nagy �rdeme, hogy a k�z�ns�g figyelm�t a kiz�r�lagos n�pszer�s�get �lvez� olasz sz�npadi m�vekr�l a honi hagyom�nyokban gy�kerez�, n�met n�pdalkincset feldolgoz� oper�kra ir�ny�totta. E m�vekhez szimfonikus ig�ny�, nagyszab�s� nyit�nyokat �rt, amelyek zenei anyagukat tekintve szorosan a sz�npadi t�rt�n�shez tartoznak ugyan, nagy m�gonddal megszerkesztett form�juk �s pomp�s hangszerel�s�k r�v�n azonban a hangversenytermekben is biztos sikert aratnak.

A B�V�S VAD�SZ — NYIT�NY

A b�v�s vad�sz c�m� oper�t Weber 1817 �s 1820 k�z�tt �rta. 1821-ben, Berlinben mutatt�k be, hatalmas sikerrel. Nyit�nya csaknem kiz�r�lag az opera zen�j�b�l mer�ti anyag�t, s�t, eszmei tartalma is a dr�ma gondolatmenet�t fejezi ki: az opera f�h�se — Max, a fiatal vad�sz — s�t�t hatalmak �tveszt�j�be ker�l, de Agatha tiszta szerelm�ben megv�lt�st tal�l.

A nyit�ny felejthetetlen term�szeti k�pet t�r el�nk: a romantikus mes�k erdej�nek vil�g�t. Ebb�l a vil�gb�l hallatja hangj�t Samiel, majd — a cselekm�ny logik�ja szerint — a k�ts�gbeesett Max jelenet�nek zen�je hangzik fel. A befejez�s Agatha k�zismert �ri�j�nak dallam�t id�zi, a megkap� j�s�g hangj�t, amely v�g�l is diadalmaskodik.

EURYANTHE — NYIT�NY

A h�si romantika jegy�ben fogant Euryanthe c�m� oper�t 1823-ban B�csben mutatt�k be. Sz�veg�t, r�gi francia monda nyom�n ugyanaz a Wilhelmine Ch�zy �rta, aki sz�veg�r�i alkalmatlans�g�t Schubert Rosamund�ja eset�ben is bebizony�totta. Az �leth�, re�lis jellemz�s �ppens�ggel nem l�v�n �r�i tulajdons�ga, a darabban sematikusan �br�zolt �rd�gi gonoszs�got �ll�tott szembe a nem kev�sb� �ltal�nosan megfogalmazott angyali er�nnyel �s j�s�ggal.

A nyit�ny ezzel szemben �letteljes eszk�z�kkel jelen�ti meg a darab lovagi mili�j�t, m�g hom�lyos zord vil�g�ra csup�n a von�skar r�vid Larg�ja utal. Hat�sos fugato vezet vissza ebb�l a fojtott leveg�b�l az �nnep f�nyes vil�g�ba, �s a m� tet�pontj�n a h�s szerelmi dal�b�l, valamint az indul� t�m�j�b�l pomp�s diadalmi himnusz csend�l fel.

OBERON — NYIT�NY

Az Oberon c�m� opera Weber hatty�dala volt: 1825—26-ban, londoni megrendel�sre kompon�lta, �s a m� bemutat�j�t csak k�t h�nappal �lte t�l. A t�nd�rrege k�zismert h�se Oberon t�nd�rkir�ly, aki Tit�nia t�nd�rkir�lyn�vel az emberp�rok h�s�g�t vitatja, �s bizony�t�kul H�on herceg, illetve a sz�ps�ges Rezia szerelm�t teszik pr�b�ra. A szerelmesp�r — a var�zsoper�k dramaturgi�j�hoz h�ven — k�l�nf�le pr�b�kat �ll ki, m�g a hagyom�nyos „deus ex machina” funkci�j�t ez�ttal Oberon var�zsk�rtje t�lti be.

Ism�t — utolj�ra — alkalom k�n�lkozik a zeneszerz� sz�m�ra, hogy a t�nd�rvil�g �br�zol�s�nak �r�gy�n a n�met mes�k erdej�t zenekar�ban �letre keltse. Oberon var�zsk�rtj�nek hangja ad jelt e vil�g megelevened�s�re, hamarosan erdei man�k, t�rp�k �s t�nd�rek n�pes�tik be a k�pzelt erd�t. Majd a k�pzelet vil�g�b�l �tl�p�nk a val�s�gba: a zene a nemes lovagot, H�ont �br�zolja, akinek �lm�ban Oberon megmutatta Rezia k�p�t. A szerelem diadalmaskodik az erdei l�nyek zavart kelt� sz�nd�k�n, �s v�g�l a herceg elnyeri legszebb jutalm�t: Rezia vonzalm�t. A nyit�ny jellegzetes dallamai term�szetesen ez�ttal is a sz�npadi cselekm�nyekhez �rt zene megfelel�i.